A projektről

A Magyar vándor: a 2000-es évek kivándorlása interaktív térképen az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézete MediaLab kurzusának vizsgafeladata. A projekt célja, hogy bemutassa a magyarországi állampolgárok kivándorlásának mértékét és a kivándorlás célországait egy interaktív térképen.

Az alapötlet

A magyar emigrációnak hosszú történelme van, eredeti terveink alapján 1900-tól napjainkig szerettük volna a magyarok kivándorlását egy interaktív térképen bemutatni. A hosszabb időszakot átfogó adat vizualizáció szemléletesen ábrázolta volna, hogyan befolyásolták a történelem eseményei, például az I. illetve a II. világháború, az 1956-os forradalom, vagy éppen az 2004-es Európai Unióhoz való csatlakozásunk a kivándorlás mértékét.

Nehézségek

A térkép elkészültét hosszas kutatás, könnytárazás és kutatókkal való beszélgetés előzte meg, amely során kiderült, hogy csak a 2000-es évektől kezdve tudjuk a bemutatni az adatokat. Ennek oka, hogy kizárólag a 2000-es évektől kezdve áll rendelkezésre megbízható és globális szintű adat.

Az adatgyűjtés módszere

Internetes adatbázisok

Az interneten két, a kutatás számára releváns adatbázist találtunk. Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatalának az oldalán 2008-tól található jelentősebb mértékű adatmennyiség, viszont kizárólag csak Európai célországokra vonatkozóan. Az általunk felhasznált OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) nemzetközi szervezet a 2000-es évektől szolgáltat tükörstatisztikákat számos európai országra, illetve a világ egyéb (Kanada, USA, Mexikó, Ausztráli, Izrael és Japán) országaira vonatkozóan is.

Központi Statisztikai Hivatal

A KSH-ban, ami Európa egyik legrégebbi és legnagyobb statisztikai gyűjteményével rendelkezik, a Magyar statisztikai és a Magyar demográfia évkönyvekben kutattunk. Az 1900-1940-es évekre vonatkozólag csak szórványos, többnyire csak összesített adatokat találtunk, és csak néhány esetben bukkantunk célországok szerinti besorolást. Részletesebb adatokat leginkább az 1956-os forradalom leverése után kivándorló magyarok számáról találtunk célországonkénti felosztásban. Az ezt követő időszakában az állampárt igyekezte eltusolni a kivándorlási statisztikákat.

Gödri Irén, a KSH munkatársa ajánlotta figyelmünkbe Tóth Pál Péter Haza csak egy van című könyvét, amely hiánypótló írásként 1953-1992-ig közli a szocializmus éveinek évenkénti összesített kivándorlási statisztikáit, de sajnos célország nélkül. A könyv írójával való konzultáció során kiderült, hogy a Belügyminisztériumban való kutakodása során feltárt éves belügyminiszteri beszámolókból nyerte ki az adatokat, amely statisztikák mellett célországok nem voltak megnevezve.

Alternatív megoldás?

Az 1900-as évek kezdetét lefedő statisztikai adatok megszerzésének, egy másik módja, az lett volna, ha a célországok által vezetett statisztikákat kutattuk volna fel, melyek viszont sok esetben nem érhetők el angol nyelven.

Kivitelezés

Az OECD által közzétett adatokat egy Excel-ben annak megfelelően tisztítottuk és rendeztük, hogy azok térképkészítő és adatvizualizációs szoftverrel is használhatóak legyenek. A térkép a Tableau szoftverrel, a Sankey diagram pedig a RAW alkalmazás segítségével valósult meg.

Egyre több magyar megy külföldre 

A térképen is megfigyelhető az a tendencia, amire Gödri Irén is rámutat Demográfia portréban található írásában: a magyarok kivándorlási hulláma nem 2004-ben az Európai Uniós csatlakozást szorosan követve, hanem 2007 körül kezdett el növekedni, 2011-től gyorsult fel. És az elvándorlási hullám 2013-ban mérséklődött.

Hová mennek a magyarok?

Forrás: Zsilák Szilvia (by Raw)

Köszönet

Szeretnénk köszönetet mondani a KSH Népességtudományi Kutatóintézet munkatársainak, Gödri Irénnek és Tóth Pálnak, akik a kutatás során felmerült minden kérdésünkre készséggel válaszoltak.

 Felhasznált szoftverek, eszközök: Excel, Tableau, RAW